Letölthető :: Hasszán meg a szamara.mp3 »

Élt Kairóban egy szamár, és gazdája, Hasszán.
Kódorogtak fel s alá, keskeny utca hosszán,
mert vízárus volt Hasszán, tömlőt vitt szamara,
hisz Kairóban a torok tikkadt, mint a Szahara.
Iázgatott a szamár, kiáltozott Hasszán:
vizet, vizet vegyenek! Nálam friss vizet kapsz ám!

Szűrte Hasszán a vizet, hozta-vitte szamarán,
kútra járt, s ha elfogyott, térült-fordult hamarán.
Alig bírta a szamár, alig győzte Hasszán:
vizet, vizet igyanak! Fölüdülnek aztán!
Hordta Hasszán a vizet, jól megrakta szamarát,
s feszt nógatta: csacsikám, bandukoljunk hamarább! »

Letölthető :: A kicsi dió.mp3 »

Élt egyszer egy szegény ember, s annak annyi volt a gyermeke, mint a hangyaboly. A gyermekek sokszor harmadnapig sem kaptak egy falat kenyeret, olyan nagy szükség volt a háznál. A szegény ember azért elindult, hogy valami kevés ennivalót keressen a gyermekei számára. Amint megy egy erdős helyen, eleibe áll az ördög ember képében, s azt kérdi tőle:

– Hova mész, te szegény ember?

– Én megyek, hogy egy kis élelmet szerezzek a gyermekeimnek, ha valamihez nem fogok, mind meghalnak étlen – feleli a szegény ember.

Arra azt mondja az ördög:

– Azért egy tapodtat se menj tovább, majd én adok neked egy olyan portékát, amit ha okosan használsz, gazdag leszel, s nem lesz soha szükség a házadnál. » »

Letölthető :: Tanuki halála.mp3 »

Volt egyszer, hol nem volt, egy nagy folyó partján, sűrű erdő közepében volt egy szegényember, aki réges-régen ott élt a feleségével egy kicsi kunyhóban. Senki se lakott kívülük a rengetegben, magukon kívül nem volt élőlény, akihez szólhattak volna. Amíg az ember vadászni járt, unta magát erősen az asszony, s mert más barátra nem talált, egy kicsi nyulacskával kötött barátságot. Mikor az ura nem volt otthon, órák hosszat elüldögéltek egymás mellett. Bosszantotta Tanukit, az erdő utálatos szörnyetegét, hogy ilyen jó dolga van a nyulacskának, és amikor csak szerét ejthette, odalopózkodott a kunyhó elé » »

Letölthető :: Az okos leány.mp3 »

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallja ezt a király. Odaizent, hogy van neki a padlásán százesztendõs kendere, fonja meg azt selyemcérnának.

A leány erre visszaizen, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.

Tetszett a királynak a felelet. Megint izen a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja. Megint visszaizen a leány » »

Letölthető :: Az már nem igaz.mp3 »

Meghallja ezt a szegény ember legidősebb fia, akit Péternek hívtak, kapja-fogja, elmegy a királyhoz; megmondja egy szolgának, hogy ő beszélni akar a királlyal. A király mindjárt gondolta, hogy mit akar a legény, de nem mondta senkinek, csak azt parancsolta, hogy eresszék be tüstént. Pedig akkor már annyi királyfi meg isten tudja, micsoda nagyúr megfordult a király előtt, mint csillag az égen, mint fűszál a réten, s mindegyik a királykisasszonyt akarta volna elvenni, de egy se tudott olyant mondani, amit a király el ne hitt volna.

Letölthető :: A repülő róka.mp3 »

Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy ravasz, büszke róka. Az a róka, ahogy ott járogatott künn a mezőn és az erdő mellett, meglátott egy sasmaradat, hogy az hogy repül. Elnézte untig, untig, amíg a sas leereszkedett. Mikor megközelítette a rókát, hát a róka megszólította:

– Te sas koma, mit fizessek neked, hogy taníts meg engem is repülni? » »

Letölthető :: A kolbász, a béka és az egér.mp3 »

Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy béka. A béka összetalálkozott az egérrel és a kolbásszal. Hárman kezdtek beszélgetni, s elhatározták, hogy ők örökös barátok lesznek.

Az egeret betették sepregetőnek, a békát beszerzőnek és a kolbászt szakácsnak. Így mentek a dolgok egy hónapig. A béka beszerzett, mert ő jól tudott ugrani, hamar tudott menni s jönni, az egér kisepregette a szobát, s hozott be fát meg vizet, a kolbász meg szakácskodott.

Hát olyan jó ételeket csinált a kolbász, hogy örökké csak nyalogatták a szájukat. Akármennyit ettek, nem tudtak jóllakni, mert nagyon jó volt az étel. Mikor letelt a hónap, azt mondja a kolbász »»

Letölthető :: A szegény ember, a Szél, a Meleg és a Hideg.mp3 »

Együtt utazott a Szél, a Hideg meg a Meleg, jött rájuk szemközt a szegény ember, már messziről köszönt:

– Jó napot, nagyságos uram!

Azt mondja a Meleg:

– Kinek köszönt az az ember?

Azt mondja a Szél:

– Nekem!
– Nem teneked, hanem énnekem! – mondja a Hideg.

Addig osztozkodtak, hogy a szegény ember már elment mellettük. Azt mondja a Meleg »»

Letölthető :: Mesealustácskafiúról.mp3 »

Egyszer volt egy gazdaember, és annak egy nagy kamaszfia. Kimegy a gazdaember a mezőre, ment vele a fiú is, a cselédek, a napszámosok, gyűjtötték erősen a szénát, hogy csak úgy csurgott le rajtuk a verejték. Mindenki dolgozott, csak a gazda kutyája nem: az ott heverészett a bokor tövében, a jó árnyékban. Látja a gazda fia, megirigyli a kutya dolgát, sóhajt keservesen:

– Hej, édesapám, de szeretnék kutya lenni! »»

Letölthető :: Aháromselypleány.mp3 »

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy özvegyasszony. De nem magában élt, volt neki három lánya is. Szépek voltak, csinosak voltak, de mind a hárman olyan selypesen beszéltek, mintha egy foguk se lett volna. Már ugyancsak ott volt az idejük, hogy férjhez menjenek, de amint megszólaltak, minden legénynek elment tőlük a kedve.

Egyszer egy idegen legény jött a faluba leánynézőbe. »»